A csarnoképítés nagyobb beruházás, amelynél fontos, hogy minden forintot megfogjon a beruházó. A fordított ÁFA elszámolás azt jelenti, hogy az értékesítéskor nem az eladó fizeti meg a számlában foglalt összeg után az Áfa-t, hanem a vevő. A fizetés viszont a vevő részéről többnyire nem jelent  tényleges befizetést, mivel ha a vállalkozás Áfa körös, akkor a számla alapján jogosult ÁFA levonásra is és így nem keletkezik tényleges adófizetési kötelezettség! Ha a Beruházó a csarnoképítési munkát kiadja generálkivitelező részére, akkor ő olyan számlát kap, amelyen az ÁFA nem lesz feltüntetve. A Beruházónak kell kiszámolni és befizetnie az adót, viszont ha a Beruházó áfa körös, akkor egyúttal le is vonhatja az ÁFÁt. Így a Beruházónak nettó értéken kell finanszíroznia az építkezést, amennyiben a generálkivitelezővel végezteti el a csarnoképítést. A Beruházó megoszthatja az építkezést, azzal hogy megveszi az anyagokat és alvállalkozókat von be a kivitelezésbe, de ekkor csak az alvállalkozók munkadíjának elszámolásakor tud ÁFÁt levonni és követelni egyszerre az NAV-tól, mivel az anyagok megvásárlásakor rögtön ki kell fizetni azt az eladónak. Ezzel elveszti a lehetőséget, hogy a csarnoképítést nettó értéken finanszírozza meg, ugyanis az Áfa csak a megkezdett áfa időszak végén kerülhet vissza a céghez.

Összefoglalva a „fordított adózás” egy olyan forrást, finanszírozást jelent, abban az esetben, ha generálkivitelezővel építettjük meg az csarnokot, mert amikor az ÁFA kötelezettség keletkezik akkor ÁFA levonási jog is keletkezik, így nettó értéken valósulhat meg a csarnoképítés.